Ma 2017. július 26. (szerda) Anna, Anikó napja van.
A komposztálásról >>>

A komposztáló elhelyezése kertünkben
Komposztálóját árnyékos, napfénytől védett helyre, természetes talajra telepítse, hogy minden oldalról könnyen szellőzzön.
A legpraktikusabb a konyhához és vízhez közel, lehetőleg olyan helyen, ahol átmenetileg tárolhatóak a szerves hozzávalók. Fontos, hogy a hely elvezesse a vizet, mert az állóvíz lelassítja az érést. Beton vagy aszfalt felületre nem szabad halmot építeni, mert így a talajban élő mikroorganizmusok nem tudnak munkához látni.

Szárazabb területeken ideális lehet a halom számára, ha egy fa alá helyezzük. A fa árnyéka meggátolja a halom túl gyors kiszáradását, s a lombkorona elegendő napfényt ereszt át nappal. Ha a halom árnyékban van, akkor ritkábban kell megnedvesíteni. Hidegebb területeken ajánlott a halmot a direkt napfénybe állítani. Nem a legfontosabb szempont ugyan, de lehetőleg ne fenyő-, eukaliptusz-, babér-, oleander-, és diófa vagy borókabokor alá állítsa a komposzthalmot, mert ezek a növények olyan savakat termelnek, amelyek gátolhatják a növények fejlődését.
A tapasztaltabb komposztálók gyakran állítják a halmot olyan helyre, ahol a következő évben ültetni szeretnének valamit. Ezzel időt takarítanak meg, és plusz energiát adnak a növénynek.


Mi a komposzt?
Komposztnak nevezzük azt a földszerű, sötétbarna színű anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre lebomlási folyamatok mellett oxigénben gazdag környezetben. A lebontás és átalakulás során mesterséges humusz képződik.


Milyen jelentősége van a komposztálásnak?
A komposztálás jelentősen csökkenti az emberi tevékenység következtében keletkező hulladék mennyiségét azáltal, hogy a szerves anyagokat nem kell elszállítani és a hulladéklerakókon tárolni. A komposzt előállítása és felhasználása megakadályozza a talajok romlását, amit ma a túlzott műtrágyahasználat okoz, így visszaállítja a természetben az anyagok körforgását. A komposztáló ember természetszemlélete pozitívan változik, felismeri a fogyasztói társadalom életmódjában rejlő veszélyeket, és igyekszik ezeket a hatásokat csökkenteni.
Ahogyan a természetben az előző évek avarjából humusz keletkezik, ugyanezen az elven készíthet Ön is házi komposztot. Nincs más dolga, mint hogy a természet folyamatait utánozza, és máris értékes kerti talajjavítót állít elő, amellyel a környezetét is védi.
A természettel együtt Ön is jól jár, hiszen csökkenti az elszállítandó hulladék mennyiségét, nem füstöl az avarégetéssel, valamint nem kell virágföldre sem költenie.


Mi kerülhet a komposztálóba?
- Konyhai hulladékot, mely bármiféle zöldség, gyümölcs, fűszernövény nyers maradéka lehet
- Fűnyírásból származó száraz fűnyesedéket
- Sövények és fák, rózsák metszéséből származó nyesedéket, apróra vágott ágrészeket, leveleket, elnyílt virágokat, tőzeget, a diólevél és a vadgesztenye lombját is!
- Letermett növények földi maradványait, egynyáriak, kétnyáriak, évelők és zöldségnövények részeit
- Veteményeskertből kihúzgált, még fel nem magzott gyomokat, nem tarackoló növényeket
- Kávézaccot, teafüvet
- Színezetlen (karton)papírt (módjával)
- Tojáshéjat
- Vadon termő, gyűjtött gyógynövényeket
- Virágcserepekből kikerülő, gyökérzöldségekről, letermelt növények gyökeréről leszedett földet.
- Állati eredetű trágya és ürülék (kisállatok alma). De ne használja húsevő állatok ürülékét (kutya, macska beleértve), mert kórokozókat tartalmazhat, melyek nem mindig pusztulnak el a komposzthalóm hőjétől, így fenn álla a fertőzésveszély
- Fahamu
- Mértékkel: A leander, bürök, ricinus és hasonló mérgező növények árthatnak a talajnak, ezért csak kis mennyiségben használjuk fel őket.A repkényt és a kaktuszféléket jobb apróra vágni komposztálás előtt, mert visszanőhetnek, amikor a komposztot használjuk. Ha gyökeret eresztenek a komposzthalómban, húzza ki és néhány nap alatt szárítsa ki őket a napon, majd újra rakja őket a halomra.

Mi NEM kerülhet a komposztálóba?

- impregnált fahulladékot
- vegyszerrel kezelt faárut
- citrusfélék héjait
- magvas gyomokat, a gyomok gyökereit, beteg növényi részeket
- húst, csontot
- főzött konyhai hulladéknak, használt olajnak nincs helye a kerti komposztba
- Ezeken kívül súlyos rovarfertőzött növényeket, amelyek közt a peték vagy maguk a rovarok életben maradhatnak. Ha a halom hőmérséklete nem elég magas (átlag: 52 - 57 °C alatti), ezek a kártevők nem pusztulnak el és gondokat okozhatnak (így pl: üszöggomba, lisztharmat). Az előzőt elkerülheti, ha a komposztálás kezdeti fázisában, amikor a hőmérséklet még elég magas, legalább kétszer forgassa át a halmot. Eredmény, hogy a halom szélén levő anyagok így bekerülnek középre, ahol a magas hőmérsékleten elpusztulnak belőlük a szennyeződések és a kórokozók.


A leggakrabban előforduló problémák

- Ha túl száraz: célszerű átrakni, átforgatni és megöntözni. A nedvességet sokszor nem vesszük figyelembe, pedig kulcsfontosságú szerepe van a komposztálásban. A nedves komposzthalom kényelmes és biztonságos környezetet nyújt a mikroorganizmusok számára (gombák és baktériumok), amelyek segédkeznek a lebontásban.
- Ha túl nedves: át kell forgatni, száraz anyagot (száraz levelet, fanyesedéket, szalmát) hozzákeverni. Ha sok csapadék hullik a lakóhelyén, akkor nem árt letakarni vagy befedni a halmot. A túl sok víz késleltetni fogja a lebomlást, ha azonban szigeteli a halmot, akkor segít aktívabban tartani.

- Ha eljön a tél a hőmérséklet csökkenése miatt a komposztálás folyamata lelassul. Az egyik megoldás az, ha nagyobb halmot épít, hiszen a nagyobb rakás tovább tartja a hőt.

- Ha rothadó szagú: jól fel kell lazítani és újrakeverni. (Túl sok a nitrogénben gazdag friss hulladék.) A friss komposztnak kellemes illata van, viszont kellemetlen szagok keletkezhetnek akkor, ha a halomban nincsen elég oxigén, vagy ha túl sok zöld, illetve túl kevés barna alapanyag van benne. A szagokat úgy enyhíthetjük, hogy adunk a halomhoz bőven barna hulladékból, azaz levelekből, szalmából, száraz fűből és fásszárú anyagokból. Az is segít, ha alaposan átforgatjuk a halmot.

- Ha patkánnyal találkozik, ami városban előfordulhat, ne komposztáljon ételmaradékot, forgassa át a halmot és szerezzen be valamilyen riasztószert!


Mikor jó a komposzt?

Az érett komposzt barna színű, egynemű, homogén anyag, földszagú, cseppet sem rossz illatú, könnyen morzsolódó

A friss (4-6 hónapos) tápanyagtartalma magas, talajfelszínén használandó bogyósok, fák, veteményesek számára. Itt még nem fejeződik be az ásványosodás. Giliszták lazítása, keverése után alakul ki az érett komposzt.
Az érett (8-12 hónapos) lassan hat, kiváló talajjavító tulajdonságú (földdel keverve kiváló a cserepes., haszonnövények számára).

A keletkezett komposztot felhasználhatjuk az kertben talajjavításhoz, virágcserépbe, növények átültetéséhez.


Hogyan hasznosíthatjuk otthon a komposztot?

- Terítsük szét egyszerűen a talaj tetején, vagy forgassuk be a földbe.
- Rakjuk a növények tövéhez!
- Ültetéskor rakjunk a növények gyökere alá egy kis földet a gyökerek és a komposzt közé, azért ha esetleg még nem teljesen érett még szétégetheti egyes növények gyökereit.